Perkáta nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Adonyi kistérség
Lakosság: 4159 fő
Terület: 74.52 km²
Népsűrűség: 55,81 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 25

Perkáta

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 6-os úton Dunaújvárosig, onnan tovább a 62-esen, vagy Székesfehérvár felől a 62-esen.

A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III-II. századból a La Tene kultúra (kelta) emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. 1775 végén a konzervatív szemléletével és császárhűségével kitűnt Győry család birtokába került a település (kastélyukat 1820-ban építtették). A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.

Története

Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. A XIII-XVI. sz-ban kun szálláshely volt, a hantosszéki kunkapitányság részeként. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, kiűzésük után pedig délszlávok és főleg rác telepesek érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak. A település múltjában a XVIII. sz. utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet. A lakosság száma az 1800-as évek elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma ma 4024 fő, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 ha, ebből belterület 436 ha, mezőgazdasági jellegű település. Legnagyobb intézménye az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a Napköziotthonos Óvoda, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a József Attila Könyvtár.

Nevezetességei

A tamplom légifotója

Községháza
Győry kastély
Kossuth Lajos szobra
Római katolikus templom
Református kápolna
Galgóczy-kápolna
Nagyközségi könyvtár

Itt született

Szapáry László 1864-ben, londoni magyar nagykövet, fiumei kormányzó

Következő községek

További községek