Községek Magyarországon
fejlec

Perkáta nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Adonyi kistérség
Lakosság: 4159 fő
Terület: 74.52 km2
Népsűrűség: 55,81 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 25

Perkáta

A település megközelíthető közúton: Budapestről a 6-os úton Dunaújvárosig, onnan tovább a 62-esen, vagy Székesfehérvár felől a 62-esen.

A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III-II. századból a La Tene kultúra (kelta) emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. 1775 végén a konzervatív szemléletével és császárhűségével kitűnt Győry család birtokába került a település (kastélyukat 1820-ban építtették). A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.

Története

Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. A XIII-XVI. sz-ban kun szálláshely volt, a hantosszéki kunkapitányság részeként. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedik a község, kiűzésük után pedig délszlávok és főleg rác telepesek érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak. A település múltjában a XVIII. sz. utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet. A lakosság száma az 1800-as évek elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma ma 4024 fő, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 ha, ebből belterület 436 ha, mezőgazdasági jellegű település. Legnagyobb intézménye az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a Napköziotthonos Óvoda, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a József Attila Könyvtár.

Nevezetességei

A tamplom légifotója
  • Községháza
  • Győry kastély
  • Kossuth Lajos szobra
  • Római katolikus templom
  • Református kápolna
  • Galgóczy-kápolna
  • Nagyközségi könyvtár

Itt született

  • Szapáry László 1864-ben, londoni magyar nagykövet, fiumei kormányzó

Következő községek

Perkupa | Perőcsény | Peterd | Péterhida | Péteri | Pétervására | Pethőhenye | Petneháza | Petőfibánya | Petőfiszállás | Petőháza | Petőmihályfa | Petrikeresztúr | Petrivente | Piliny | Pilis | Pilisborosjenő | Piliscsaba | Piliscsév | Pilisjászfalu | Pilismarót | Pilisszántó | Pilisszentiván | Pilisszentkereszt | Pilisszentlászló | Pilisvörösvár | Pincehely | Pinkamindszent | Pinnye | Piricse | Pirtó | Piskó | Pitvaros | Pócsa | Pocsaj | Pócsmegyer | Pócspetri | Pogány | Pogányszentpéter

További községek

Herceghalom | Pápadereske | Bakonyszentkirály | Sárszentmihály | Ságújfalu | Gyűrűs | Alsóörs | Böde | Bekecs | Marcalgergelyi | Bihartorda | Tömörd | Inárcs | Gyalóka | Szelevény | Balkány | Szólád | Németfalu | Tarpa | Petrikeresztúr | Jákfalva | Levelek | Zsámbék | Nagylók | Őcsény | Kisnyárád | Mezőörs | Kistolmács | Diósberény | Baksa | Felsőpakony | Iklódbördőce | Vinár | Patvarc | Gasztony | Szank | Tardos | Városlőd | Lispeszentadorján | Verpelét | Kondó | Felsőörs | Balatoncsicsó | Újléta | Porrogszentkirály | Tótkomlós | Üllő | Nagykölked | Csajág | Fertőboz